LYOR | Természet és szakértelem egy üvegben.
Sampon

Sampon

A kategóriába tartozó termékekről:

Mit érdemes tudni a samponokról?

Alapvető tulajdonsága, hogy eltávolítsa a hajszálakról és a fejbőrről a szennyeződéseket. Ez lehetőség szerint javasolt minél kisebb irritációval végrehajtani. A mi esetünkben ez az irritáció egy 10-es skálán 1 és 2-es érték között mozog. Ezt a minimális irritációt különleges cukor alapú zsíroldó anyagokkal és egyedülálló lipidképző rendszerrel érjük el. Ellentétben az általános eljárással a samponunk nem szintetikus védőréteget képez a bőrfelszínen a kiszáradás ellen, hanem organikus olajokkal biztosítjuk annak védelmét. A hajszálak mégis könnyűek és erőteljesek maradnak.

Nagyon fontos, hogy a samponokat minden esetben a hajunk és fejbőrünk tisztítására alkalmazunk. A samponok nem alkalmasak a korpásodás, vagy fokozott zsírosodás szabályozására. A tartós eredmény eléréséhez hosszú hatóidőre, vagy teljes felszívódásra van szükség, ami egy samponos hajmosás alatt több szempontból is lehetetlen. A samponok zsíroldó hatása az idő elteltével egyre mélyebbre hatol a hámréteg szövetében, ami fokozottan káros a szervezet számára. Ezért a sampont felhabosítás után 1-2 percen belül le kell mosni. Ez az idő viszont, szinte semmilyen kezelésre nem alkalmas. Egyedüli eljárás, amit ennyi idő alatt el lehet végezni, az egy erős savas hámlasztás. Viszont ez egy problémás fejbőr esetén egyáltalán nem javasolt. Legfeljebb egy kezelés megkezdése előtt.

Samponválasztás esetén ne a hajunk minőségét vegyük figyelembe, hanem fejbőrünk állapotát. Választásunkat csak akkor befolyásolja a hajunk állapota, amennyiben fejbőrünk teljesen egészséges. A samponok képesek filmréteget képezni a haj és bőr felszínén, de ettől ne várjunk csodát. Amennyiben olyan vastag réteget képezne hajunkon, hogy azt egy sérült haj esetében selymesnek éreznénk, az azt is jelenti, hogy fejbőrünkre is egy vastag réteg került. Ez pedig egyenes út a fertőzésekhez és a korpásodáshoz.

Mi az amino-vektor?

Felépítése két szerves anyagból áll. Fő jellemzőjük, hogy az egyik anyag csak vízben, míg a másik csak olajban oldódik. Így lehetőség nyílik arra, hogy az anyag bejusson a hámréteg legmélyebb rétegébe is. Jelen esetben egy aminosav és egy zsírban oldódó szerves anyag kapcsolatát nevezzük amino-vektornak. Az aminosav lehet: Glicin, Aszparagin, Glutamin, Szerin, Treonin. Ezek az aminosavak víz oldékonyak és könnyan haladnak a bőr szövetében. Ehhez kapcsolhatunk különböző szerves zsírsavakat, amelyek mind más és más tulajdonsággal rendelkeznek. Így az aminosavak táplálják a bőrt, míg a zsírsavak különböző tulajdonságokkal ruházzák fel azt. A tulajdonságok lehetnek: antibakteriális hatás, fungicid tulajdonság, erős vízmegkötés, sejtstimuláció és még sok más.

Példa:
Capryloil Glicin
Caprylic Acid (zsírsav) és Glicin aminosav egyesítése
Caprylic Acid: Anti-bakteriális tulajdonsággal rendelkezik
Glicin aminosav: A bőrben nagy mennyiségben megtalálható. Hidratáló, feszesítő, anti-oxidáns és vízmegkötő tulajdonsággal rendelkezik

Mi az bio-vektor?

Felépítése általánosan homogén, több szerves, de hasonló anyag alkotja. A bio-vektorok olyan szerves keverékek, amelyek valamilyen tulajdonsággal rendelkeznek. Ez a tulajdonság lehet vízmegkötés, hidratáció, baktériumszaporodás gátló és hasonló, főként bőrfelszíni vagy a bőr felszínéhez közeli rétegekben biztosított tulajdonság. Ezek az anyagok nem képesek áthatolni a bőr zsíros rétegén ezért önmagunkban nem hatékonyak.

Példa: Xylitylglucoside & Anhydroxylitol & Xylitol
Önmagukban ezek a szerves anyagok nem rendelkeznek különleges tulajdonsággal. Egyedüli megegyezés bennük, hogy enyhén édeskés ízűek. Együtt azonban erős hidratáló tulajdonsággal bírnak. Beépülnek a bőr felszíni rétegébe és folyamatosan nyerik ki a nedvességet a levegőből, majd a bőr szövete felé irányítják.

Mi az, hogy cukrokkal tisztít?

Cukor bázisú felületaktív anyagok (cukor tenzidek)

Alacsony irritációval rendelkező cukorbázisú felületaktív, zsíroldó anyagok. Jellemzően egy 7-12 szénatomszámú szénhidrogén és Glucoside keveréke. A szénlánc hossza határozza meg a habzó és zsíroldó képességet. A glucose (szőlőcukor) biztosítja a hidratációt és a stabilitást a zsíroldás és habképzés közben. Nem vonja el a nedvességet, mint a kén tartalmú ionos felületaktív anyagok, így kivitelezhető a gyengéd tisztítás.

Példa:
Heptyl (7) Glucoside, Caprylyc/Capryc(8/9) Glucoside, Decyl(10) Glucoside, Lauryl(11) Glucoside, Coco(8-12) Glucoside
Az első tag jelenti a szénhidrogén hosszát, míg a Glicoside minden esetben a cukrot jelenti.